Az alábbiakban a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség által a kereskedőkhöz eljuttatott, a jótállásra illetve szavatosságra vonatkozó rendeletet tesszük közzé.
A témáról (többek között) a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság honlapján olvashatsz bővebben.

2003. szeptember 1-én lépett hatályba a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről szóló 49/2003.(VII.30.) GKM rendelet.
A hatályos szabályozás alapján a jótállási időben lévő termékekkel kapcsolatos minőségi kifogások intézése nem változott. A szavatossági igények kapcsán (termékek, amelyekre nem vonatkozik kötelező jótállás) viszont az alábbi új szabályok irányadók:

A szavatossági idő fogyasztói szerződéseknél 2 év. Ha a kötelező alkalmassági idő ettől eltérő időpontot állapít meg, akkor az a határidő az irányadó.
A kereskedő az alábbi tartalommal köteles a fogyasztó kifogásáról jegyzőkönyvet felvenni és annak másolatát átadni a fogyasztónak:
- fogyasztó neve, címe
- áru megnevezése, vételára
- vásárlás időpontja
- hiba leírása
- hiba bejelentésének időpontja
- fogyasztó által érvényesíteni kívánt igény
- kifogás rendezésének módja (ha erről a bejelentéskor a forgalmazó nem tud nyilatkozni, akkor 3 munkanapon belül köteles azt pótolni).
Természetesen a jegyzőkönyvről nem hiányozhat a forgalmazó bélyegzője és a felek aláírása sem.
Ha a forgalmazó a jegyzőkönyv felvételét megtagadja, akkor célszerű ezt a tényt a Vásárlók Könyvében rögzíteni, majd annak másolatával a fogyasztó a területileg illetékes Fogyasztóvédelmi Felügyelőségnél tehet panaszbejelentést.

A 6 hónapon belül felismert hiba esetén vélelmezni kell (úgy kell tekinteni), hogy a hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével, vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A 6 hónapon belüli hiba esetén a forgalmazó köteles bizonyítani, hogy a hiba (hiba oka) a vásárláskor nem volt benne a termékben.

Ha a 6 hónapon belül jelentkező hibát a kereskedő elismeri, akkor a fogyasztó elsősorban kijavítást vagy kicserélést követelhet. A kicserélés azonban csak akkor követelhető, ha a kijavítás lehetetlen, vagy ha a kicserélés nem okoz a forgalmazónak a kijavításhoz viszonyítva jelentős többletköltséget, figyelembe véve a termék hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, vagy a jogosultnak okozott kényelmetlenséget.
A forgalmazónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb 15 napon belül elintézze.
Ha sem a kijavítás, sem a kicserélés nem valósul meg, akkor a fogyasztó árleszállítást kérhet, vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

Ha a kereskedő a 6 hónapon belül jelentkező hibát nem ismeri el, akkor köteles bizonyítani, hogy a hiba (hiba oka) a vásárláskor nem volt benne a termékben. Ennek a bizonyítási kötelezettségének úgy is eleget tehet, hogy például a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségtől kér szakvéleményt. Amennyiben a kereskedő semmit sem tesz, a fogyasztó a területileg illetékes Fogyasztóvédelmi Felügyelőségnél tehet panaszbejelentést, illetőleg polgári peres eljárásban érvényesítheti szavatossági igényét.

Ha a 6 hónapon túl jelentkező hibát a kereskedő elismeri, akkor a fogyasztó elsősorban kijavítást vagy kicserélést követelhet. A kicserélés azonban csak akkor követelhető, ha a kijavítás lehetetlen, vagy ha a kicserélés nem okoz a forgalmazónak a kijavításhoz viszonyítva jelentős többletköltséget, figyelembe véve a termék hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, vagy a jogosultnak okozott kényelmetlenséget.
A forgalmazónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb 15 napon belül elintézze.
Ha sem a kijavítás, sem a kicserélés nem valósul meg, akkor a fogyasztó árleszállítást kérhet, vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

Ha a 6 hónapon túl jelentkező hibát a kereskedő nem ismeri el, akkor a fogyasztónak kell bizonyítani, hogy a hiba oka már a vásárláskor benne volt a termékben. A bizonyítás egyik lehetséges módja lehet az, hogy a fogyasztó szakvéleményt kér a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségtől. Ez esetben a forgalmazó köteles a hiba jellegére vonatkozó álláspontját haladéktalanul írásban átadni a fogyasztónak. Ha a forgalmazó ezt megtagadja, akkor a fogyasztó a forgalmazó telephelye szerint illetékes Fogyasztóvédelmi Felügyelőséghez fordulhat panasszal.

Amennyiben a fogyasztó a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség vizsgálatát kéri, először érdeklődjön a vizsgálati díjról. Ha azt elfogadja és befizeti, akkor a továbbiakban az alábbiakat kell a fogyasztónak a Főfelügyelőség részére eljuttatnia:
- jegyzőkönyv,
- forgalmazó nyilatkozata a hiba jellegére vonatkozóan,
- kifogásolt termék,
- vizsgálati díj befizetésének igazolása (a vizsgálati díj a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség pénztárában - hétfőtől csütörtökig 9 és 12 óra között - és csekken is befizethető).
A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség a jegyzőkönyv, a forgalmazói nyilatkozat, az áru és a vizsgálati díj befizetését követően 15 munkanapon belül (ami indokolt esetben 10 munkanappal meghosszabbítható) köteles elkészíteni a szakvéleményt. A szakvélemény a forgalmazóra nem kötelező.
Ha a forgalmazó nem fogadja el a szakvéleményt, akkor a fogyasztó a peren kívüli megegyezés érdekében a Békéltető Testülethez (a Testület 1 000,- Ft eljárási díj ellenében eljár, maximum 60 napon belül határozatot hoz. A fogyasztó illetve a Testület a panaszt és az ajánlást nyilvánosságra hozhatja), vagy a Bírósághoz fordulhat.

Figyelem!

- Sem a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, sem más vizsgáló intézet által kiadott szakvélemény nem kötelező érvényű, de elősegítheti a felek egymás közötti megegyezését.
- A vizsgálattal kapcsolatos költségek a vizsgálatot kérőt terhelik.
- Amennyiben a jótállási kötelezettség alá eső termékekkel kapcsolatban merül fel minőségi kifogás, akkor a 117/1991.(IX.10.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, november 22-ig megkötött szerződésekkel kapcsolatban továbbra is a kötelezettet terhelik a minőségvizsgálattal kapcsolatos megrendelési, szállítási és vizsgálati költségek.
- A 2003. november 22-től megkötött szerződésekre irányadó az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX.22.) Kormányrendelet, amely csak a fogyasztói szerződés keretében érvényesített új tartós fogyasztási cikkekre ír elő jótállási kötelezettséget, a Kormányrendelet mellékletében felsorolt termékkörre. Amennyiben a hiba ténye, jellege tekintetében merül fel eltérő vélemény a fogyasztó és a jótállásra kötelezett között, akkor megpróbálhat eleget tenni a kötelezett a bizonyítási kötelességének úgy is, hogy az FVF-től kér szakvéleményt. Egy esetleges perben az adott bíróság dönti majd el, hogy szakvéleményünk beszerzésével eleget tett-e a kötelezett a törvényben előírtaknak. A vizsgálattal kapcsolatos költségek a jótállásra kötelezettet terhelik.

Budapest, 2003-11-17.

Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség

Vonatkozó jogszabályok

1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről

4/2009. (I.30.) NFGM-SZMM együttes rendelet a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének szabályairól

17/1999 (II.5.) Kormányrendelet a távollévők között kötött szerződésekről

2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről

151/2003. (IX.22.) Kormányrendelet az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó jótállásról

1959. évi IV. törvény a polgári törvénykönyvről